Szürte Ukrajnában, Kárpátalján, az Ungvári járásban.
A Latorcától északra fekszik. Ungvártól 16 km-re van. A folyószabályozásokig Téglást a Latorca gyakran fenyegette árvizeivel.
„A magyar tégla főnév képzős melléknévi származékából keletkezett. A település valamelyik jelentős épülete téglából volt."
A lakosság megtelepedését az ingoványos, földművelésre csak néhol alkalmas talaj igencsak megnehezítette. Téglás első lakói a Latorcán létesített révnél alkalmazásban lévő családok voltak. Az írások tanúsága szerint 150 évvel ezelőtt a révnél már vendégfogadó is állt. A Csap-Ungvár főútvonal mentén elterülő község – éppen a két város közelsége miatt – az utóbbi 150 évben jelentős változáson ment keresztül. 1890-ben közel 100 ház áll itt. Bennük 471-en élnek. 50 évvel később, 1940-ben már 550 lelket tartanak nyilván.
A trianoni békeszerződés előtt Ung vármegye Nagykaposi járásához tartozott.
1910-ben 487 lakosából 454 magyar, 12 német volt. Ebből 205 római katolikus, 224 görögkatolikus, 45 református volt. A második világháborúban hat téglási férfi halt hősi halált. A sztálinisták 1944 őszén 50 férfit hurcoltak el a faluból málenykij robotra, közülük öten meghaltak.
Közigazgatásilag 2003-ig Szürtéhez tartozott.