Rendelet-tervezet lakossági véleményezése

Tisztelt Lakosok!

2025. szeptember 24-ig várjuk javaslataikat, észrevételeiket az alábbi, a helyi önazonosság védelméről szóló rendelet-tervezettel kapcsolatban a teglasph@teglas.hu email címre:

Téglás Város Önkormányzata Képviselő-testületének .../.... (...) önkormányzati rendelete

a helyi önazonosság védelméről

[1] A rendeletalkotás célja a helyi önkormányzat ingatlanszerzésének előnyben részesítése, az ingatlannal kapcsolatos jogügyletre irányuló jogvédelmi eszköz alkalmazásának bevezetésével.

 

[2] Téglás Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi önazonosság védelméről szóló 2025. évi XLVIII. törvény 22. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a következőket rendeli el:

1. §

Téglás város közigazgatási területén lévő ingatlan betelepülőnek vagy mentességet nem élvező személynek történő eladása során Téglás Város Önkormányzatát elővásárlási jog illeti meg.

2. §

(1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba,

 

 

Végső előterjesztői indokolás

Az elővásárlási jog biztosítása elősegíti a mentálisan sérült, de ingatlantulajdonnal rendelkező személyek hajléktalanná válásának megakadályozását.

 

A rendelet-tervezethez tartozó előterjesztés: 

 

Előterjesztés

a Képviselő-testület 2025. szeptember 25-i ülésén szereplő napirendhez

 

Tárgy: A helyi önazonosság védelméről szóló önkormányzati rendelet elfogadása

 

Szavazás módja: nyílt ülés, minősített többség

Tisztelt Képviselő-testület!

 

Az Országgyűlés – nem az elzárkózás – hanem a települések szerves fejlődése érdekében alkotta meg a helyi önazonosság védelméről szóló 2025. évi XLVIII. törvényt (a továbbiakban: Hövtv.)

 

A Hövtv. 2. § rendelkezései szerint, a helyi önazonossághoz való jog alapján a települési közösség önvédelmet gyakorolhat, amely a közösség társadalmi berendezkedésének, életmódjának, hagyományainak és szokásainak, valamint a település karakterének megőrzését és védelmét szolgálja.

A helyi önazonossághoz való jog alapján a település közössége megakadályozhatja a település lakosságszámának nem kívánt növekedését, valamint felléphet a település nem kívánt társadalmi fejlődési irányával szemben.

Helyi közügyként a települési közösségnek végső soron jogában áll meghatározni azt, hogy a településre kik és milyen feltételekkel települhetnek be.

Az elővásárlás mint jogvédelmi eszköz alkalmazásával a más településről betelepülőkkel szemben a helyi lakosok és ingatlantulajdonosok ingatlanszerzése előnyben részesíthető.

 

A Hövtv. 3. § a) pontja szerint, betelepülő: az a természetes személy, aki a településen ingatlantulajdonnal, lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel nem rendelkezik, és a településen kíván ingatlant szerezni vagy lakcímet létesíteni.

Ugyanezen szakasz:

  • c) pontja szerint, ingatlan: a termőföld, az e törvény hatálybalépését közvetlenül megelőző tíz éven belül telekalakítási tilalommal, építési tilalommal vagy változtatási tilalommal terhelt telekingatlan, valamint az építményi joggal létrejött ingatlan kivételével valamennyi ingatlan,
  • h) pontja szerint, termőföld: a mező- és erdőgazdasági hasznosítású föld és tanya, annak a zártkerti ingatlannak a kivételével, amelyre a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvény földre vonatkozó szabályait kell alkalmazni,
  • d) pontja szerint ingatlanszerzés: az ingatlan adásvétele.

 

 

A Hövtv. az önkormányzatok számára az ingatlannal kapcsolatos jogügyletre (dologi jogvédelmi eszköz), valamint településre történő beköltözésre (személyi jogvédelmi eszköz) irányuló jogvédelmi eszközök igénybevételére és önkormányzati rendeletben történő szabályozására ad lehetőséget. Dologi jogvédelmi eszköz az elővásárlási jog biztosítása, míg személyi jogvédelmi eszköz a lakcímlétesítés tilalma vagy feltételhez kötése, valamint a betelepülési hozzájárulás.

 

A Hövtv. 6. § (1) bekezdése szerint, mentesül a betelepülőre vonatkozó tilalmak, korlátozások és feltételek alól az, aki:

  1. a településen lakóhellyel vagy ingatlantulajdonnal rendelkező személy hozzátartozója, továbbá akinek a település a származási helye;
  2. bizonyítja vagy legalább valószínűsíti, hogy a születését követő tíz évben maga vagy valamely hozzátartozója legalább tizenkét hónapot a településen élt;
  3. állami vagy önkormányzati foglalkoztatottként – ideértve az állami vagy önkormányzati többségi tulajdonban álló gazdasági társaságok foglalkoztatottjait is –, e munkavégzése érdekében települ be a településre;
  4. nem tartozik a c) pont hatálya alá, azonban bizonyítja, hogy a betelepülése célja a településen munkavégzésre irányuló tevékenység végzése;
  5. lakáscélú állami támogatással történő ingatlanszerzéssel érintett;
  6. az egyház vagy egyházi jogi személy alkalmazottja;
  7. a településen működő köznevelési vagy felsőoktatási intézmény tanulója vagy hallgatója;
  8. a településen hitéleti, egészségügyi, sport, szociális, gyermek- és ifjúságvédelmi vagy büntetés-végrehajtási intézményben vagy intézetben él;
  9. az a)–g) pont szerinti feltételnek megfelelő személy közeli hozzátartozója.

 

A Hövtv., valamint a helyi önazonosság védelméről szóló törvény jogvédelmi eszközeinek alkalmazására vonatkozó szabályokról ​szóló 240/2025. (VII. 31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) részletesen meghatározza az elővásárlási jog gyakorlásával összefüggő szabályokat.

 

A Korm. rendelet 1. § (1) bekezdése szerint, a Hövtv. szerinti dologi jogvédelmi eszköz hatálya alá tartozó ingatlan adásvétele esetén az adásvételi szerződés megkötésekor a betelepülőnek minősülő vevő – ha mentesség alá esik – a Hövtv. 6. § (1) bekezdése szerinti esetben az ingatlan fekvése szerint illetékes települési önkormányzat jegyzője által kiállított hatósági bizonyítvánnyal igazolja a mentességét. ​

A Korm. rendelet 15. §-a meghatározza a Hövtv. 6. § (1) bekezdése alapján fennálló mentességek esetén, az azok igazolására alkalmas dokumentumok körét.

Amennyiben a vevő mentességgel nem rendelkező betelepülő, a Hövtv. és a Korm. rendelet rendelkezései szerint lefolytatásra kerül az elővásárlási jog gyakorlására irányuló eljárás.

 

Fontos továbbá említést tenni arról, hogy:

  • a Hövtv. 4. § (4) bekezdése szerint, az önkormányzat a jogvédelmi eszközzel kapcsolatos tartalmi feltételeket egy naptári évben legfeljebb egy alkalommal változtathatja meg,
  • a Hövtv. 14. §-a szerint, az önkormányzat jogvédelmi eszköz alkalmazásával kapcsolatos hatásköreit a képviselő-testület gyakorolja. A képviselő-testület e hatáskörét kizárólag a képviselő-testület bizottságára ruházhatja át.
  • a Hövtv. 21. § (1) bekezdése szerint, ha a betelepülő ingatlanszerzésére a Hövtv. rendelkezéseinek megsértésével kerül sor, az ingatlanszerzés alapjául szolgáló jogügylet semmis.

 

A Hövtv. 5. § (8) bekezdése szerint, az önkormányzat a jogvédelmi eszköz igénybevétele, a jogvédelmi eszköz típusának kiválasztása, a betelepülés feltételeinek meghatározása, a mentesség, valamint a méltányosság bevezetése során, az önkormányzati rendelet megalkotásakor értékeli és mérlegeli

  1. a település társadalmi és gazdasági folyamatait;
  2. a betelepülésnek a település kialakult és megtartandó helyi életformájára, társadalmi berendezkedésére, valamint a település karakterére gyakorolt pozitív és negatív hatásait;
  3. a betelepülés nyomán jelentkező helyi közszolgáltatási igényeket, az önkormányzat megnövekedő feladatait és azok teljesíthetőségét;
  4. a betelepülésnek a helyben élők létfeltételeire, helyben maradására – így különösen életminőségére, a fiatal generációk helyi otthonteremtési lehetőségeire, továbbá az ingatlanárakra – gyakorolt hatásait;
  5. a munkaerőpiaci adottságok és igények figyelembevételével azt, hogy a településre milyen gazdasági tevékenységet végző vagy foglalkozású személyek betelepülése kívánt;
  6. azt, hogy a helyi önazonosság védelme érdekében alkalmazandó jogvédelmi eszköz által biztosított korlátozás arányos-e, és a vizsgált önazonosság-védelmi cél kisebb korlátozást jelentő jogvédelmi eszköz alkalmazásával is elérhető-e.

 

Az önkormányzati elővásárlási jog, mint dologi jogvédelmi eszköz - várhatóan esetenkénti - igénybevétele nem fog érzékelhető és értékelhető hatást gyakorolni a Hövtv. 5. § (8) bekezdése szerinti folyamatokra, ugyanakkor alkalmas lesz arra, hogy egyfajta védelmet nyújtson azon ingatlantulajdonosok számára, akiket mentális állapotuk vagy tájékozatlanságuk miatt, más településen élő személyek, tisztességtelen eszközökkel rávesznek arra, hogy lakóingatlanukat piaci értékéhez képest alacsony vételáron értékesítsék részükre, ami rövid időn belül az eladó személyek hajléktalanná válásához vezet. A településen élő személyek hajléktalanná válásának megelőzése a helyi közösség védelmét is szolgálja.

 

Mindezekre figyelemmel a helyi önazonosság védelme érdekében célszerű és megfelelő eszköz lehet az elővásárlási jog önkormányzat számára történő biztosítása.

A későbbiek során, az önkormányzati elővásárlási jog gyakorlásával összefüggő tapasztalatok alapján célszerű megvizsgálni azt, hogy szükséges-e az elővásárlási jog biztosítása az ingatlannal telekhatáros ingatlan tulajdonosai, valamint a településen ingatlantulajdonnal rendelkező személyek részére is.

 

Téglás, 2025. szeptember 12.

               Szabó Csaba

               polgármester

 

ELŐZETES HATÁSVIZSGÁLAT

 

A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Jat.) 17. §-a szerint:

Téglás Város Önkormányzata Képviselő-testületének

…/2025. (……….) önkormányzati rendelete

 

a helyi önazonosság védelméről

 

szóló helyi rendelet tervezetében (a továbbiakban: Tervezet) foglaltak várható hatásai – a Jat. 17. § (2) bekezdésében foglalt elvárások tükrében – az alábbiak szerint összegezhetők:

 

a) A tervezett jogszabály valamennyi jelentősnek ítélt hatása:

 

aa) A jogszabály társadalmi, gazdasági, költségvetési hatásai:

A tervezet társadalmi hatásaként értékelhető, hogy szűkíti azon esetek számát, amikor ingatlan tulajdonjogával rendelkező, de mentálisan sérült személyek, számukra kedvezőtlen feltételekkel értékesítik lakóingatlanukat és azt követően hajléktalanná válnak. A tervezet gazdasági hatása nincs. Költségvetési hatásaként értékelhető, hogy az önkormányzati elővásárlási jog gyakorlásához fedezet biztosítása szükséges.

ab) A jogszabály környezeti és egészségi következményei:

A rendelet elfogadásának nincs ilyen közvetlen hatása.

ac) A jogszabály adminisztratív terheket befolyásoló hatásai:

A rendelet elfogadásának nincs ilyen közvetlen hatása.

 

b) A jogszabály megalkotásának szükségessége, a jogalkotás elmaradásának várható következményei:

A rendelet megalkotását indokolja az ingatlantulajdonnal rendelkező, mentálisan sérült személyek védelme a helyzetüket kihasználó személyekkel szemben, ez által hajléktalanná válásuk megakadályozása.

 

c) A jogszabály alkalmazásához szükséges személyi, szervezeti, tárgyi és pénzügyi feltételek:

A Tervezet elfogadása esetén a rendelet alkalmazása a jelenlegihez képest többlet személyi, szervezeti, tárgyi feltételt nem igényel. A rendelet végrehajtásához szükséges pénzügyi forrás az önkormányzat tárgyévi költségvetésében biztosítható.

 

Téglás, 2025. szeptember 12.

                                                                                                    Szabó Csaba

                                                                                                   polgármester

 

 

 

';