Aratás - Az aratásban résztvevõ dolgozókat, annak megkezdése elõtt tûzvédelmi oktatásban kell részesíteni, az oktatásról részükre igazolást kell kiadni. - A kalászos termény betakarítását lehetõleg a közút, illetõleg a vasútvonal mentén kell elõször elvégezni. - A learatott kalászos terményt, szalmát a vasútvonal szélsõ vágányától és a vasútállomástól legalább 100 méter, a közúttól legalább 25 méter távolságra szabad elhelyezni. Ha a távolságok nem tarthatók, akkor a kalászos terményt, a szalmát az aratással egyidejûleg a szálas takarmányt pedig kiszáradáskor azonnal el kell szállítani. A vasút és a közút mentén az aratást követõen legalább 3 méter széles védõszántást kell alkalmazni. - Gabonatáblán dohányozni még a jármûvek, erõ- és munkagépek vezetõ fülkéiben sem szabad. - Az aratás idejére a gabonatáblától legalább 15 méterre éghetõ anyagtól és növényzettõl mentes dohányzó helyet kell kijelölni. A dohányzó helyen a dohánynemü gyûjtéséhez és eloltásához megfelelõ mennyiségû vizet tartalmazó edényt kell elhelyezni. A tarló- és a növényi hulladék égetésének szabályai - Az avar-, a tarló, a nád- és a növényi hulladékégetés alkalomszerû tûzveszélyes tevékenység. A tervezett égetés helyét, idõpontját és terjedelmét a megkezdés elõtt legalább 24 órával az illetékes hivatásos önkormányzati tûzoltóságnak írásban be kell jelenteni. - A tarlóégetést a learatott gabonatáblákon úgy kell végrehajtani, hogy a tûzterjedés irányában a hasznos vad elmenekülhessen. A tarlónak minden oldalról egyidejûleg történõ felgyújtása tilos. Az égetéshez csak a tarlómaradványok használhatók fel. A szalmát elégetéssel megsemmisíteni, lábon álló gabonatábla mellett tartól égetni tilos. - A kukoricatarló-égetésnél az elõzõ bekezdésben foglaltakat kell értelemszerûen alkalmazni. - A cséplési hulladékokat, így pillangósvirágú magvak hulladékait és egyéb hulladékot, a fatisztogatás hulladékait (a továbbiakban: növényi hulladékok), a hernyófészkeket és az arankafoltokat – megfelelõ tûzvédelmi óvórendszabályok betartásával – csak a helyszínen szabad elégetni. - Tarló- vagy a növényi hulladékégetés csak úgy végezhetõ, hogy az a környezetére tûz- és robbanásveszélyt ne jelentsen. Ennek érdekében a.) a tarlót, illetve az érintett szakaszokat az égetés megkezdése elõtt legalább 3 méter szélességben körül kell szántani, és az adott területen az apró vadban okozható károk elkerülése érdekében vadriasztást kell végrehajtani. A fasorok, facsoportok védelmére a helyi adottságoknak megfelelõ, de legalább 6 méteres védõsávot kell szántással biztosítani; b.) a tarlóégetést 30 ha-nál nagyobb területen szakaszosan kell végezni, és csak az egyik szakasz felégetése után szabad a másik szakasz felégetéséhez hozzáfogni; c.) a tarlóégetés idõtartamára tûzoltásra alkalmas kéziszerszámmal ellátott, megfelelõ létszámú, kioktatott személy jelenlétérõl kell gondoskodni, és legalább egy traktort ekével a helyszínen készenlétben kell tartani; d.) a tarló- vagy a növényi hulladékégetés célját szolgáló tüzet õrizetlenül hagyni tilos, és veszély esetén vagy ha a tûzre már szükség nincs, azt azonnal el kell oltani. - A tarló- vagy a növényi hulladékégetés befejezése után a helyszint gondosan át kell vizsgálni és a parázslást, izzást – vízzel, földtakarással, kéziszerszámokkal stb. – meg kell szüntetni. A mezõgazdasági erõ- és munkagépek - A kalászos termény betakarítási, kazalozási, szalma-összehúzási és bálázási munkáiban csak az a tûzvédelmi követelményeknek megfelelõ, legalább egy, az érvényben lévõ hatályos szabványoknak és jogszabályoknak megfelelõ, 21A és 113B vizsgálati egységtûz oltására alkalmas – az eddigiekhez képes másfélszeres oltóteljesítménnyel rendelkezõ - tûzoltó készülékkel is ellátott erõ- és munkagép, valamint egyéb jármû vehet részt, amelynek tûzvédelmi felülvizsgálatát a betakarítást megelõzõen az üzemeltetõ elvégezte. A jármû megfelelõségérõl szemle keretében kell meggyõzõdni, amelynek tervezett idõpontját 8 nappal elõbb írásban az illetékes hivatásos önkormányzati tûzoltóságra be kell jelenteni. A szemlérõl jegyzõkönyvet kell készíteni, amelynek 1 példányát a jármûvön el kell helyezni és a szemlét követõen 8 napon belül a tûzoltóságnak meg kell küldeni. - Az üzemelõ erõ- és munkagép kezelõje szükség szerint, de legalább naponta egyszer köteles a kipufogó-vezeték és szikratörõ mûszaki állapotát felülvizsgálni és a rárakódott éghetõ anyagtól szükség esetén megtisztítani. - A tartalék üzem- és kenõanyagot az erõ- és munkagéptõl, a kazaltól és a gabonatáblától legalább 20 méter távolságra kell elhelyezni éghetõ hulladéktól, növényzettõl mentes területen. - Erõ- és munkagépen, gépjármûvön olyan karbantartás, javítás, amely nyílt láng használatával jár, vagy üzemanyag elfolyásával járhat gabonatáblán, szérûn nem végezhetõ. - Munkaszünet idejére az arató- cséplõgépet, az erõgépet és az egyéb munkagépet a lábon álló kalászos terménytõl, a tarlótól, továbbá a kazaltól legalább 15 méter távolságra kell elhelyezni, éghetõ hulladéktól, növényzettõl mentes területen. Ha a tarlótól ez a távolság nem biztosítható, akkor 3 méter széles védõszántáson kívül az arató-, cséplõ-, erõ- és az egyéb munkagépet elhelyezni. - Az arató-, cséplõgépet hajlékony földelõ vezetékkel, akkumulátorát pedig legalább nehezen éghetõ, villamosságot nem vezetõ anyagú védõburkolattal kell ellátni. - Az erõ- és munkagépet, arató-, cséplõgépet a kezelõ üzemeltetés közben nem hagyhatja el, egyéb munkát nem végezhet. - A szalmaösszehúzást és a kazalozást végzõ erõgép az összehúzott szalmát és a kazlat csak olyan távolságra közelítheti meg, hogy az erõgép égésterméke, illetõleg annak elvezetõ csöve gyújtási veszélyt ne jelentsen. - A szalmaösszehúzásban és a kazalozásban részt vevõ erõgépet a ráhullott szalmától, szénától stb. rendszeresen meg kell tisztítani. - Az összehúzott szalma alapterülete nem haladhatja meg az 1000 négyzetmétert. Szérû, rostnövénytároló, kazal - A mezõn (határban) összerakott kazal, valamint a szérû elhelyezésénél a szélsõ tárolási egység és a környezõ építményektõl a következõ tûztávolságot kell megtartani: a.) az „A” és „B” tûzveszélyességi osztályba tartozó építményektõl legalább 200 métert, b.) a „C” és „E” tûzveszélyességi osztályba tartozó építményektõl legalább 100 métert, c.) a vasúti vágányoktól és a vasútállomástól - a rostnövénytároló ipari vágányát kivéve - legalább 100 métert, d..) a közúttól, erdõtõl, lábon álló gabonától legalább 25 métert, e.) nagyfeszültségû, föld feletti villamos vezetéktõl a legfelsõ villamos vezeték és talaj közötti távolság háromszorosát, de legalább 20 métert. - Az állattartási telepeken a legfeljebb egy évre elegendõ alomszalma- és szálastakarmány-szükségletet üzemi tárolásnak kell tekinteni, és ezekre az OTSZ 17. §-ban meghatározottakat kell alkalmazni. - A szérûben csak kalászos terményt, szálas takarmányt és szalmát szabad elhelyezni. - A szérûn a kazlakat úgy kell elhelyezni, hogy a második sorban levõ kazal az elõzõ sorban levõ két kazal az elõzõ sorban levõ két kazal közé kerüljön. - A kazlak, valamint a sorok között a nagyobb kazalmagasság háromszorosát, de legalább 20 méter távolságot kell biztosítani. - A mezõn (határban) összerakott szálastakarmány-, szalma-, stb. kazlakat, legalább 3 méter széles védõszántással kell körülvenni. - A szérû területén az éghetõ hulladéktól, elszáradt gaztól stb. állandóan tisztán kell tartani. - Dohányozni a szérû szélsõ tárolási egységétõl, illetõleg a más helyen lévõ kazaltól legalább 30 méter, tûzet rakni legalább 100 méter távolságra, a kijelölt helyen szabad. A tilalmakat a szérû és a rostnövénytároló bejáratainál táblákkal kell jelölni. A terményszárítás szabályai - Szellõztetéssel történõ szárítás esetén: a.) szálas takarmányt kazalozni csak akkor lehet, ha a takarmány nedvességtartalma 40-45 % alá csökkent, b.) a kazlak méretének meghatározásánál a szellõzõventillátor teljesítõképességét kell figyelembe venni, c.) a takarmányt felületi víztõl mentesen kell a megfelelõen elõkészített kazalszárító berendezésre behordani és elõírt rétegvastagságig, illetõleg magasságig kazalozni, d.) a szénát egyenletes rétegbe, tömör gócok nélkül kell teregetni. A rétegenkénti kazalozás során új réteget csak az elõzõ réteg teljes kiszáradása után szabad felrakni, e.) a kazlat beázástól védeni kell, f.) a kazal belsõ hõmérsékletét rendszeresen és szakszerûen mérni kell, g.) a szénakészítés technológiai leírását a szénakészítést végzõk részére ki kell adni. - Terményszárító berendezéssel történõ szárítás esetén a tûzvédelmi elõírások, megtartásáért és annak folyamatos üzemelés közbeni ellenõrzéséért az üzemeltetõ, illetõleg a kezelõszemélyzet a felelõs. A szárítóberendezés üzemeltetése során a gyártó kezelési utasítását figyelembe kell venni. BARÁZ LAJOS tû.alezredes tûzoltóparancsnok