Közös Agrárpolitika reformja, online petíció

Helyszín: Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Hajdú-Bihar Megyei Igazgatóság, tárgyalóterem

Időpont: 2021. június 18. 13:00

Felszólal: Szólláth Tibor, a NAK Hajdú-Bihar megyei Szervezetének elnöke,

Sain Krisztián, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének Hajdú-Bihar megyei alelnöke

Május utolsó napjaiban zajlott le a Közös Agrárpolitikai reformot érintő, az Európai Bizottság (EB), az Európai Parlament (EP) és az Európai Tanács közötti tárgyalás, melyen nem sikerült megállapodni a KAP reformjáról. Bár az uniós tagállamok ezúttal egységesen léptek fel a gazdálkodóik érdekében, az Európai Parlament baloldali liberális képviselői semmibe vették a javaslataikat.

Most dől el az európai agráriumnak, és ezzel sok millió ember megélhetésének, Európa élelmiszerbiztonságának a kérdése. Ennek ellenére a brüsszeli bürokraták és az Európai Parlament a gazdák számára teljesíthetetlen követelményeket akarnak meghatározni. Az új javaslatok jelentős versenyhátrányt okoznak az európai, így a magyar gazdáknak; előnyt biztosítanak az Unión kívülről származó, ellenőrizetlen élelmiszereknek; veszélyeztetik a polgárok egészségét; jelentős élelmiszerár-emelkedést vonnának maguk után.

A NAK és a MAGOSZ számára kiemelten fontos, hogy kiálljon és megvédje a magyar gazdákat, aminek érdekében, Magyarország Kormányának teljes körű támogatását élvezve, felszólítjuk az Európai Parlamentet, hogy ebben a formában ne kerülhessenek elfogadásra a Közös Agrárpolitikára irányuló reformok.

Annak érdekében, hogy Brüsszelben érezzék a súlyát és komolyan vegyék a kezdeményezésünket, petíciót indítottunk a magyar agráriumért, ami az alábbi weboldalon érhető el: https://agrarpeticio.hu/

Az aláírásgyűjtésnek rendkívül fontos jelentősége van, hiszen amennyiben az EP javaslatai érvényesülnek 2030-ig szigorú feltételeket kellene az európai gazdálkodóknak megfelelni, míg az Unión kívülről mindenfajta korlátozás nélkül engednék be az ellenőrizetlen élelmiszereket.

Az EP javaslatai szerint 2030-ig a tagállamoknak kötelező lenne:

 a növényvédőszer-használat 50%-os csökkentése

 a műtrágya-felhasználás 20%-os csökkentése

 az antibiotikum-felhasználás 50%-os csökkentése

- az ökogazdálkodás arányát is háromszorosára kellene növelni

- az állati fehérjékről áttérni a növényi fehérjékre

A mezőgazdasági termelés korántsem a fő okozója a környezetszennyezésnek, klímaváltozásnak csak kisebb mértékben felelős a napjainkban egyre erőteljesebben tapasztalható negatív környezeti változásokért, az európai uniós szabályozás mégis egyre több szigorú korlátozást vezet be.

Az üvegházhatású gázok kibocsátásának 78%-áért az energiaszektor a felelős, amelynek nagyjából harmadát teszi ki a közlekedés. A mezőgazdaság csak ezt követően kerül képbe, 10,1%-át adja az uniós kibocsátásnak. Az ipari termelés 8,7%-ot, a hulladékkezelés pedig 3,7%-ot tesz ki (2015-ös adatok). Mindezt példával érzékeltetve: egy repülőút több energiát emészt, mint egy fő teljes éves húsfogyasztásának a megtermelése.

A mezőgazdaságban rejlő potenciál, hogy a teremtett világunk elemeivel dolgozik, ezért bármely más ágazatnál jobban képes a természeti erőforrásokkal való felelős gazdálkodásra. A gazdálkodók célja is az élelmiszer-pazarlás csökkentése, hiszen a kibocsátás csökkentésének egyik egyszerű módja a pazarlás visszafogása.

A társadalom nem várhatja el a gazdatársadalomtól, hogy veszteséggel termeljenek. A sok előírás, illetve a források csökkenésének következményeként azonban a termelők ellehetetlenülnek és az élelmiszertermelés fenntarthatóságát az árakban kell majd megfizetni.

Fontosnak tartjuk kihangsúlyozni, hogy a fenti intézkedések és a Green Deal egyéb elemei a gazdák számára elfogadhatatlanok, beláthatatlan következményei lennének a mezőgazdasági termelésre ezért fontos, hogy minél többen írják alá a NAK és a MAGOSZ petícióját.